Hajsza a marsi élet után
Európa egy marsjárót küld a Marsra, hogy az élet nyomait kutassa. Az ExoMars küldetés során két űrjárműt juttatunk a vörös bolygóra, egyet 2016-ban, egyet 2018-ban.
Kedvező együttállás
Maurizio Capuano és Richard Bessudo már számolják a napokat a valaha volt legnagyobb Mars-misszió kezdetéig. Az Európai Űrügynökség és az orosz Roscosmos közös erőfeszítésének első eredménye az ExoMars 2016 űrjárműve, ami már majdnem készen van. A szerkezet két részből áll.
- Az alsó rész bolygó körüli pályára áll és kinyitja a napelemeit, hogy energiát nyerjen a napfényből - magyarázza Maurizio Capuano, az ExoMars 2016 program menedzsere. - A fölső rész a leszállóegység, amely teljesen önállóan fog landolni a Mars felszínén.
Az ExoMars 2016-nak nagyon rövid időablak áll majd nyitva arra, hogy elérje a célpontját.
- Ha a Marsra akarsz menni, várni kell a megfelelő Föld-Mars együttállásra, és számításba venni a két bolygó pályáját. Kedvező együttállás csak minden huszonhatodik hónapban van - mondja Richard Bessudo, a program másik menedzsere.
Ahol a büdös, ott az élet
A Marsnál az űrjármű kettéválik, a műhold marad bolygó körüli pályán, a leszállóegység pedig a felszínre tart. Ez lehet Európa első irányított landolása a vörös bolygón - egy szonda, a Beagle 2 ugyan már eljutott a Marsra, de jelet nem küldött, vélhetően megsemmisült.
- Kicsit olyan az alakja, amilyennek egy űrhajót vagy UFÓ-t elképzel az ember, mert ez az áramvonalas forma a legalkalmasabb arra, hogy kontroll alatt tartsuk az eseményeket a belépés során a marsi légkörbe - magyarázza Maurizio Capuano.
Az ExoMars 2016-nak két fontos feladata van. Egyrészt teszteli a leszállóegységet, másrészt a műhold a légkört fürkészi majd a záptojásszagú metán után, ugyanis ez a gáz utalhat az élet esetleges jelenlétére.
Nem könnyű a Marson ásni
- Az ExoMars 2018 új fejezetet nyit majd a Mars-kutatásban - szögezi le Jorge Vago, az Európai Űrügynökség egyik programon dolgozó tudósa. - Először nyílik meg számunkra a harmadik dimenzió, a mélység. Ez nagyon fontos, mert csak a felszín alatt, ott is meglehetősen mélyen van a legnagyobb esély bizonyítékot találni arra, hogy az élet valaha jelen volt a Marson.
Nem könnyű egy ásásra képes gépet küldeni a Marsra. Az első kihívás a legnagyobb: biztonságban le kell tenni a felszínre. Azután a marsjárónak óvatosan el kell jutnia a megfelelő helyre.
A marsjárót igyekeznek félúton a dombok és a marsi mélyföldek között letenni. A szerkezet olyan helyeket keres majd, ahol a felszín alatt vizet találhat, és ott lefúr nagyjából két méter mélyre.
- A fúrás sebessége elég alacsony, összehasonlítva a háztartásban használt fúróval - mondja Pietro Baglioni, aki a marsjáróért felelős csapatot vezeti. - 50-60 Watt-tal működik, annyival, amennyivel normál esetben egy villanykörte. És nagyszerű munkát végez, fúr egy lyukat és mintát vesz belőle.
Kéne egy nagy, kövér mikroszkóp
A NASA Curiosity marsjárója már bebizonyította, hogy lehetséges élet a Marson. Az ExoMars azt vizsgálja, hogy volt-e, vagy van-e. Mikrobák és organikus molekulák fosszilis maradványai támasztanák ezt alá.
- A mikrobák önmagukban túl kicsik ahhoz, hogy megpillantsuk őket, egytől néhány mikronig terjed a méretük - mondja Vago.
- Tehát egy nagy, kövér mikroszkópra lenne szükség, hogy észleljük őket, de ezen a misszión nem lesz nagy, kövér mikroszkópunk, tehát mást kell kitalálni. Az élő szervezetek telepei kihatnak a kőzetek lerakódására, és ezt észrevehetjük. A másik lehetséges nyomra vezető az organikus molekula, ezekre úgy kell gondolni, mint olyan legókockákra, amiből élő sejtek épülhetnek.
A százmillió dolláros kérdés
Az ExoMars marsjárója észlelni tudja azt is, ha valódi élettel találkozik a Marson - távol a felszíntől és az agresszív sugárzástól.
De vajon az ExoMars tudósai elképzelhetőnek tartják, hogy van élet a Marson?
- Természetesen ez a százmillió dolláros kérdés. Abban biztos vagyok, hogy valamikor volt élet a Marson - véli Pietro Baglioni.
- Szerintem nagyon valószínű, hogy van élet a Marson - mondja Bessudo.
- Nekem az a személyes véleményem, hogy nincs - csóválja a fejét Maurizio Capuano.
- Szerintem jó esély van rá, hogy mélyen a felszín alatt, kis, védett kolóniákban létezik élet - teszi le óvatosan a voksát Jorge Vago.
Az ExoMars az évtized vége felé választ adhat a százmillió dolláros kérdésre.