Az Euclid első képei: a sötétség káprázatos széle
In brief
Ma, az ESA Euclid (Eukleidész) űrküldetése közzéteszi a világűr első színes képeit. Még sohase volt olyan teleszkóp, mely képes ilyen borotvaéles csillagászati képeket készíteni az égbolt ilyen nagy részéről, ennyire messzire nézve a távoli Univerzumban. Ez az öt kép bemutatja az Euclid teljes potenciálját; bizonyítják, hogy a teleszkóp készen áll arra, hogy elkészítse az eddigi legteljesebb 3 dimenziós térképet a világegyetemről, leleplezve annak néhány rejtett titkát.
In-depth
Az Euclidnak, sötét univerzum kémjeként, nehéz feladata van: meg kell vizsgálnia, hogy a sötét anyag és a sötét energia hogyan tette ilyenné az univerzumot, amilyennek ma látszik. Úgy tűnik, hogy a világűr 95%-a ezekből a titokzatos a „sötét” dolgokból áll Azonban nem értjük, hogy mik ezek, mivel jelenlétük csak nagyon finom változásokat okoz azon dolgok kinézetében és mozgásában, melyeket mi láthatunk.
A „sötét anyagnak, illetve energiának” a látható világegyetemre gyakorolt hatásának feltárásához az Euclid a következő hat évben megfigyeli milliárdnyi galaxis alakját, távolságát és mozgását, 10 milliárd fényévnyi távolságban. Ezzel létrehozza a valaha készített legátfogóbb, 3 dimenziós térképet a világűrről.
Ami az Euclid világűrről alkotott képét különlegessé teszi az, hogy csupán egyetlen menetben képes feltűnően éles látható és infravörös képet alkotni az égbolt hatalmas részéről.
A ma közzétett képek bemutatják ezt a különleges képességet: a ragyogó csillagoktól a halvány galaxisokig, a megfigyelések teljes egészében bemutatják ezen égitesteket, miközben rendkívül élesek maradnak, akkor is, ha ráközelítünk a távoli galaxisokra.
„A sötét anyag összeköti a galaxisokat és gyorsabb forgásra készteti azokat, melyről a látható anyag nem tud számot adni; a sötét energia pedig a világegyetem gyorsuló tágulásának hajtóereje. Az Euclid fogja először lehetővé tenni a kozmológusok számára, hogy együtt tanulmányozzák ezeket, az egymással versengő, sötét rejtélyeket”, mondta el az ESA Tudományos igazgatója, Carole Mundell professzor. „Az Euclid nagy ugrást jelent a világűr, mint egész megértésében, és ezek a nagyszerű Euclid képek megmutatják, hogy a küldetés segít megválaszolni a modern fizika egyik legnagyobb rejtélyét.”
„Még sohase láttunk ilyen csillagászati képeket, melyek ennyi részletet tartalmaznak. Szebbek és élesebbek, mint amiben reménykedhettünk, és megmutat sok, korábban nem látott jellemzőt a közeli világegyetem jól ismert területein. Most már készen állunk milliárdnyi galaxis megfigyelésére, és fejlődésük tanulmányozására a kozmikus időben” mondja René Laureijs, az ESA Euclid projektben részt vevő tudós.
„A teleszkóppal szemben támasztott magas elvárásaink kifizetődőek voltak: az, hogy ilyen sok részlet van ezeken a képeken, a teleszkóp és a műszerek speciális optikai tervezésének, a tökéletes gyártásnak és összeszerelésnek, valamint a rendkívül pontos célzásnak és hőmérséklet-szabályozásnak köszönhető”, teszi hozzá Giuseppe Racca, az ESA Euclid projektmenedzsere.
„Szeretnénk gratulálni és megköszönni mindenkinek, aki részt vett ennek az ambiciózus küldetésnek a megvalósításában, mely az európai kiválóságot és a nemzetközi együttműködést tükrözi. Az Euclid-del készített első képek lenyűgözőek, és emlékeztetnek minket arra, hogy miért alapvető fontosságú, hogy kijussunk az űrbe, és többet tudjunk meg a világegyetem rejtélyeiről”, mondja az ESA vezérigazgatója, Josef Aschbacher.
Access the video
Közelítsünk rá a világegyetemre az Euclid szemével
A Perseus galaxishalmaz
Ez a hihetetlen pillanatfelvétel az Euclid-ról, forradalmat jelent a csillagászatban. A kép 1000, a Perseus-halmazhoz tartozó galaxist, és a háttérben több, mint 100 000 távolabbi galaxist mutat meg.
Számos ilyen halvány galaxis korábban láthatatlan volt. Néhány olyan nagy távolságra van, hogy fényük 10 milliárd fényévnyi távolságot tesz meg, hogy elérjen hozzánk. A galaxisok eloszlásának és alakjának feltérképezésével a kozmológusok képesek lesznek többet megtudni arról, hogy az univerzumban a sötét anyag hogyan nyerte el alakját, melyet ma látunk.
Ez az első alkalom, amikor ez tág kép lehetővé tette ilyen sok Perseus galaxis rögzítését, ilyen nagy részletességgel. A Perseus az egyik, a világegyetemben ismert legmasszívabb szerkezet, mely „csak” 240 millió fényévnyi távolságban van a Földtől.
A csillagászok igazolták, hogy a galaxishalmazok, mint a Perseus, csak akkor alakulhatnak ki, amikor a sötét anyag jelen van az univerzumban. Az Euclid megfigyel majd számos galaxishalmazt, mint a Perseus, a kozmikus időn át, feltárva a „sötét” elemet, mely összetartja azokat.
Spirálgalaxis IC 342
Életciklusa során, a sötét univerzumot kémlelő teleszkópunk lefényképez majd milliárdnyi galaxist, feltárva azt a láthatatlan hatást, melyet a sötét anyag és a sötét energia fejt ki rájuk. Ezért találó, hogy az első galaxisok egyike, mely az IC 342 vagy a Caldwell 5 néven is ismert, és melyet az Euclid megfigyelt, a „Rejtett galaxis” becenevet kapta. Az infravörös képnek köszönhetően, az Euclid már feltárt lényeges információkat az ebben a galaxisban lévő csillagokról, mely a Tejúthoz hasonló.
Szabálytalan galaxis NGC 6822
A világegyetem 3 dimenziós térképének elkészítéséhez az Euclid a galaxisok fényét fogja megfigyelni 10 milliárd fényévnyi távolságból. A közeli világegyetemben található legtöbb galaxis nem úgy néz ki, mint a tökéletes spirál, hanem szabálytalan és kicsi. Ezek a nagyobb galaxisok építőelemei, mint amilyen a miénk is, és ezek közül néhány viszonylag közel található hozzánk. Az első, szabálytalan törpe galaxis, melyet az Euclid megfigyelt, az NGC 6822, mely közel, csak 1,6 millió fényévnyire található a Földtől.
Gömbhalmaz NGC 6397
Ez a csillogó kép az Euclid-dal az NGC 6397 nevű gömbhalmazról készített képet mutatja. Ez a Földhöz képest második legközelebbi gömbhalmaz, mely körülbelül 7800 fényév távolságban található. A gömbhalmazok több százezer csillagból állnak, melyeket a gravitáció tart össze. Jelenleg az Euclid-en kívül nincs olyan teleszkóp, mely képes megfigyelni egy teljes gömbhalmazt egyetlen megfigyelés alkalmával, és ugyanakkor ilyen sok csillagot tud megkülönböztetni a halmazban. Ezek a halvány csillagok elmesélik nekünk a Tejút történetét, és azt, hogy hol található a sötét anyag.
A Lófej-köd (Horsehead Nebula)
Az Euclid látványos panorámaképet és részletes képet nyújt a Lófej-ködről, mely Barnard 33-ként is ismert, és az Orion csillagkép részét képezi. Az Euclid új megfigyelése ez a csillagbölcső, és a tudósok remélik, hogy több halovány és korábban láthatatlan Jupiter-tömegű, az égi csecsemőkorban lévő égitestet, valamint barna törpéket és bébi csillagokat találnak.
Új felfedezések, hamarosan
Az Euclid első képe a világűrről nem csak szép, hanem rendkívül értékes is a tudományos közösség számára.
Elsőként, bemutatja, hogy az Euclid teleszkóp és műszerei kiválóan teljesítenek, és a csillagászok felhasználhatják az Euclid-ot, hogy tanulmányozzák az anyag eloszlását a világegyetemben, valamint fejlődését a legnagyobb méretben. Több, ilyen minőségű megfigyelés kombinációja, mely lefedi az égbolt nagy területét, megmutatja nekünk a világűr sötét és rejtett részeit.
Másodszor, minden egyes kép önmagában is rengeteg új információt tartalmaz a közeli univerzumról (további információkért kattintson az egyes képekre). „A következő hónapokban az Euclid Consortium tudósai elemezni fogják ezeket a képeket, és számos tudományos cikket tesznek majd közzé a Csillagászat és Asztrofizikai lapban, valamint cikkeket publikálnak az Euclid küldetésének tudományos céljairól és a műszerek hatékonyságáról”, teszi hozzá Yannick Mellier, az Euclid Consortium vezetője.
És végül, ezek a képek elvisznek minket a sötét anyag és a sötét energia világán túlra, megmutatva, hogy az Euclid hogyan hozza létre az egyes csillagok és galaxisok fizikájára vonatkozó információk kincsesbányáját.
Az Euclid űrtávcsőről
Az Euclid űreszközét 2023. július 1-jén közép-európai idő (CEST) szerint 17 óra 12 perckor indították el a Nap-Föld rendszer 2. Lagrange pontjára, a SpaceX Falcon 9-es rakétán a floridai (USA) Cape Canaveral légibázisról. Az elindítást követő hónapokban a tudósok és a mérnökök az Euclid tudományos műszereinek tesztelési és kalibrálási intenzív fázisával voltak elfoglalva. A csapat az utolsó finomhangolást végzi az űrhajón, mielőtt 2024 elején megkezdődik a tudományos rutin megfigyelés.
Az Euclid hat éven keresztül fogja eddig sohase látott pontossággal és érzékenységgel vizsgálni az égbolt egyharmadát. A küldetés előrehaladtával az Euclid adatbázisában található adatokat évente egyszer teszik közzé, és az ESA Spanyolországban található Európai Űrcsillagászati Központja (European Space Astronomy Centre - ESAC) által tárolt csillagászati tudományos archívumokon keresztül lesznek elérhetők a világ tudományos közössége számára.
Az Euclid űrtávcsőről
Az Euclid az ESA által létrehozott és irányított Európai küldetés, amelynek megvalósításához a NASA is hozzájárult. Az Euclid Consortium - melyet 13 európai ország, az USA, Kanada és Japán 300 intézményének több, mint 2000 tudósa alkot - a tudományos műszerek biztosításáért és a tudományos adatelemzésért felelős. Az ESA a Thales Alenia Space szervezetet választotta fővállalkozónak a műhold és a kiszolgálómodul megépítésére, az Airbus Defence and Space vállalatot pedig a teleszkópot is tartalmazó hasznos tehermodul kifejlesztésére. A NASA a közeli infravörös spektrométer és fotométer (Near-Infrared Spectrometer and Photometer - NISP) detektorait biztosította. Az Euclid az ESA Cosmic Vision program közepes küldetései közé tartozik.
További tájékoztatás:
ESA Média kapcsolatok
E-mail: media@esa.int